Ez még nem béke a Közel-Keleten – a Mandinernek értékelte a tűzszünetet a szakértő

Izrael beleegyezett a Trump által bejelentett tűzszünetbe, ezzel véget ért a 12 napja tartó konfliktus Iránnal – számolt be róla az Euronews. 

Az izraeli kormány csak kedd reggel erősítette meg hivatalosan, hogy elfogadja a tűzszünetet, miután az éjszaka folyamán még kölcsönös támadások zajlottak.

Kezdetben zavart okozott az is, hogy mikor lép életbe a tűzszünet. Irán külügyminisztere, Abbas Aragcsi úgy nyilatkozott, hogy ha Izrael leállítja „illegális agresszióját”, akkor Irán sem folytatja a válaszcsapásokat, 

Később az iráni állami média már megerősítette, hogy életbe lépett a tűzszünet, az amerikai elnök pedig reggel 7 óra körül hivatalosan közölte, hogy a fegyvernyugvás hatályba lépett.

A légicsapások időzítése szinte egybeesett azzal, amikor Irán jelezte: hajlandó leállítani támadásait, ha Izrael is így tesz. A feszültségek Trump bejelentése előtt azután fokozódtak, hogy Irán korlátozott rakétacsapást mért egy katari amerikai bázisra, válaszul amerikai légicsapásokra iráni nukleáris létesítmények ellen.

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az NKE John Lukács Intézet programvezetője szerint a 12 napos háború ugyan egyelőre lezárult, de a történet messze nem ért véget – sőt az igazán fontos kérdések csak most következnek.

– hangsúlyozta Demkó. Szerinte ez önmagában is válaszkényszert szülhet az izraeli vezetésben.

„Ez a tizenkét nap nagyon megterhelte Izraelt is. Többe került a károkat nézve ez a háború, mint a Hamász. Több kárt okozott Irán 12 nap alatt, mint a Hamasz és a Hezbollah rakétatámadásai 2023. október 7-e óta” – mondta. Demkó úgy látja, hogy bár az iráni válaszcsapás jelentős pusztítást végzett Izraelben, a zsidó állam politikai és katonai vezetése rövid távon mégis sikerként könyvelheti el a konfliktust. 

A nukleáris kérdés ugyanakkor továbbra is nyitott, és ez kulcsfontosságú lesz a jövőben. „Akár több évre visszavetették az iráni nukleáris programot, de nem semmisítették meg. Irán a keleti, nehezen elérhető részein, olyan mélyre áshatja be létesítményeit a jövőben – akár 500–600 méter mélyre, hogy azokat még a nukleáris töltetek sem érnék el.” 

Donald Trump szerepét sem hagyta szó nélkül a szakértő: 

Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „Trumpnak három és fél év van hátra politikai karrierjéből, így ha a konfliktus újra fellángol, annak már nem ő lesz az arca”.

Irán oldaláról a veszteségek súlyosak, de Demkó úgy látja, nem teljes a vereség. 

Kiemelte: ha az iráni támadások fennmaradtak volna, „akár hónapokra is le lehetett volna zárni az izraeli légteret, a repterek működését, ami Izrael számára gazdaságilag katasztrofális lett volna”.

A jövőre nézve Demkó óvatosságra int: 

Végül Demkó Attila arra figyelmeztetett, hogy bár most minden félnek van vesztenivalója – Trumpnak belpolitikai szempontból, Netanjahunak a választói bizalom megőrzése miatt, Iránnak pedig a túlélése érdekében – ez nem jelent garanciát a hosszú távú békére. 

Nyitókép: SAUL LOEB / AFP